5. fejezet A Teszlek Süveg meglepetése
2004.08.19. 12:29
5. fejezet A Teszlek Süveg meglepetése
Leszálltunk a vonatról, Harry mindenben a segítségemre volt, vinni akarta a ládám, a macskám. De nem hagytam, mert láttam neki is elég nagy a csomagja! Mikor végre lekászálódtunk, Hagrid várt minket. Beszálltunk a csónakokba (Hermione, Ron, Harry és én) és a tavon egyész a kastélyig csonakáztunk. Mikor kiszálltunk és beléptünk kastélyba mindenki csak ámult és bámult attól ami elénk tárult. Ekkor viszont egy asszony lépett elénk: - McGalagony professzorasszony vagyok. Üdvözlök minden elsőévest! Kérem fáradjanak utánam a Nagyterembe! Így szépen bevonultunk a Nagyterembe, ahol minden szem ránk szegeződött. Ekkor újra McGalagony professzor szólalt meg: - Akinek a nevét mondom leül a székre és fejébe húzza a süveget. Akkor kezdjük: - Apple, Charlie... - Potter, Harry - Sok szerencsét! - mondtam mire Ő rám kacsintott. Ja amúgy Hermione Griffendéles, Draco pedig Mardekáros lett. - Hmm... - szólt a süveg - Harry Potter, nehéz döntés, nagyon nehéz, bátor vagy, de okos is, ráadásul tehetséges... GRIFFENDÉL!!!!!! - Valentine, Melissa - odamentem, leültem és fejemre húztam a süveget, ami nyomban belekezdett a mondokájába, de valami olyasmit mondott, amit életemben nem gondoltam volna! - Melissa, háát, szívem szerint beszélnék Dumbledore professzorral, hogy alapítson egy házat, ahova a kítűnő szépségek gyülekeznek - erre a mondatra soha ebben az életben nem gondoltam volna, viszont azt éreztem, hogy a nagy tapsvihar miatt kezdek egy paradicsomra hasonlítani, végül megszólaltam - Köszönöm! - Oh, és még udvarias is, de lássuk azonkívül, hogy szép, udvarias, még okos, bátor és tehetséges is! Legyen a - GRIFFENDÉL, kiáltsd azt könyörgöm, mire a süveg megint megszólal - tényleg a Griffendélbe szeretnél kerülni? - Igen, gondoltam, hogy közel legyek a barátaimhoz és persze Harryhez! - Értem! Akkor legyen a te házad a... GRIFFENDÉL!!!!!!!!!!!! - köszönöm - ne köszönd! - de ezt már olyan halkan mondta, hogy csak én hallottam Rohantam ahogy csak a lábam bírta, közben minden nyújtott tenyérbe belecsaptam! Hát sikerült Griffendéles lettem. - Weasley, Ronald - együtt szurkoltunk Ronnak, de Ő ahogy felrakta a süveget az kiálltott is: - GRIFFENDÉL! Állva tapsoltam Ronnak, de nemcsak én, hanem Hermione, Harry és Ron ikerbáttyai Fred és George is! - Kezdődjék a lakoma! - szólt Dumbledore, mire az asztal megtelt mindenféle földi jóval! - Együnk hát... - szólt Fred - és igyunk arra a lányra... - folytatta George - aki miatt majdnem megalakult... - Fred - egy ötödik ház - fejezte be George - Csírsz! Aznap nagyon sokáig buliztunk, még a klubhelyiségben is! Fred és George voltak a mókamesterek, Paul Green volt a Dj, a többiek táncoltak. Én és Hermione próbáltunk beszélgetni, de valahogy soha nem tudtunk két mondatnál többet beszélni, mert vagy Fred vagy George vagy Ron vagy Harry jött oda hozzánk! - Nincs kedvük táncolni a szép Hölgyeknek? - kérdezte a Fred-George páros, így mit volt mit tenni elmentünk táncolni. - Hé Paul valami jó lassút! - mondta Fred, Hermione táncpartnere - Rendben! - szólt. Így minimum 3 percig csak röhögtünk Georgeval. Mikor az óra éjfélt ütött, Paul bejelentette: - Ez az utolsó szám mindenki élvezze, aztán nyomás aludni! - Hermioneval azt terveztük, hogy elmegyünk aludni mikor: - Hermione! - Ron volt az. - Igen? - Szóval izé... táncolnál velem? - Hermione rám nézett és láttam, hogy fülig elpirul, akkor már tudtam, hogy Hermione tetőtől talpig beleesett Ronba. - Akkor, majd fent megvárlak! - Rendben! - Melissa! - Fred volt az - Táncolunk? - Bocsi, de most nem! - Rendben! - rám nézett és látta, hogy a sírás határán vagyok - Minden rendben? - Persze! - de már nem bírtam tovább, gyorsan felszaladtam a hálótermünkbe és azon nyomban sírni kezdtem. Éjfél után egy pár perccel jött Hermione és látta, hogy sírok. - Mi a baj? - Semmi. - Ha nem lenne semmi baj, akkor nem lehetne kicsavarni a párnádat! - Rendben, elmondom! - azzal elmeséltem, hogy mit érzek Harry iránt és, hogy milyen rossz érzés volt a mai buli - Ja és te hogy állsz Ronnal? - kérdeztem mosolyt erőltetve az arcomra. - Hééé, ez nem tartozik ide!!! - Ugyan már! Na mi volt? - Azt nem kötöm az orrodra! - Hermione, a legjobb barátnőmnek tartalak, én elmondtam, hogy mi bajom... - Én meg tudom, hogy miért hülyeség! - Mi? - Hát amiért sírtál! - Na miért? - Mert Harry nem tud táncolni! - MI??????????? - Harry Potter nem tud táncolni! - Ahogy ezt kimondta én már ott csüngtem a nyakán, szememben boldogságkönnyek! Ezután késő éjszakáig beszélgettünk, Hermione elmondta, hogy a tánc Ronnal szuper volt!
|