Mit nekem te Linuxoknak
Parancsokkal vadregényes Shellje!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S gépem verzióid nem használja.

Fent a Windows tengersík hülyéknek
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadult sas-lelkem,
Ha az ablakok végtelenjét látom.

Fölrepülök ekkor gondolatban
Túl az aztalon az Intéző közelébe,
S mosolyogva néz rám a tálcától
a menüsorig nyuló gyökérkönyvtár képe.

Délibábos háttérkép alatt dörömböl
Media Playernek 100 Heavy Metálja;
Deleléskor Hosszú scrollú sornál
Széles menü kettős árja várja.

Cd-knek dübörgő futása
Zúg a gépben, Ujjaid dobolnak,
S a Lámák kurjantása hallik
S pattogása hangos szenzoroknak.

Az explorben ablakok lágy ölében
Ringatózik a Altavista,
S a Javascriptnek eleven szinével
A képernyőt vigan koszoruzza.

Ide járnak szomszéd hálózatokbol
A hackerek esti szürkületben,
És örülve kelnek légi utra,
Ha a Lámák adata a vírustól elveszett.

A kislemezen túl a C:\ mélyén
Áll magányos dölt ikonú exe;
Látogatják a Hardcore quakesek,
Gamespyra menvén a versenyre.

A fájloknál kicsi mappaerdő
Sárgul a halványsárga alapban;
Oda fészkel a trojai Szerver
rendszergazdáktól nem háborgatottan.

Ott tenyészik a bús Back Orifice
S kék ikonja a Patch.exe-nek;
Hűs tövéhez teli hold hevében
Jelszót lopni okos felhasználók térnek.

Messze hol a Flash az Explorert éri,
A háttérből kék nyomógombok orma
Néz, s megettök mint halvány ködoszlop,
egy-egy menü tartományának tornya.

Szép vagy,Windows legalább nekem szép!
Itt kattintottak, itt chateltem.
Itt boruljon rám a monitor, itt
Domborodjék az ablak is fölöttem.